Sólyom

Mivel annyi minden van, arra gondoltam, hogy rövid dolgokat fogok írni happy és érdekes dolgokról.
Most leírom a sólymot.
Egyik nap hazafelé utaztam a kismetrón, szokás szerint elmerültem a táj szépségében, amikor az Okotogonnál a sok felszálló mellett belépett egy érdekes figura is a szerelvénybe.

A kezén egy sólyom ült. Én nem gondoltam volna, hogy ekkora egy sólyom.

Nem volt megkötve, se szájzár, se semmi.

Ritmusosan kapkodta a fejét jobbra-középre-balra majd vissza ugyanez, mintha aerobikra melegítene. Ezen kívül nyugodt volt, finoman hullámzott a metró mozgásával együtt.

Ez szép volt.

A gazdája is furcsa látványt nyújtott, kicsit Nils Holgersonos, némi hippi és favágó beütéssel.

Megcsodáltam őket. Főleg a sólymot. Érdekes valami olyat látni a megszokott városi környezetben, ami az én fejemben teljesen a vadonhoz kötődik.

És egy sólyom tényleg nagy. Mondhatni grandiózus.